2011. május 11., szerda

Békebeli vajas kifli


Nem, mintha most háború lenne. Vagy de? Különben sem tudhatom, hogy milyen volt a háború előtt kiflit venni a péknél, csak sejtéseim lehetnek.
Mondjuk inkább azt, hogy ez az a kifli, ami már a péknél ritkán fellelhető, mert nincs benne a lassan kötelező adalékanyag, amitől megpuffad benne a semmi, duplájára növesztve a térfogatot.
Amúgy fogadnék, hogy mindenki a nagyobbat venné, kétség kívül a puffasztottban nagyobb a hely a párizsinak.
Most levezettem, hogy háború van: ételfronton biztosan. A szemben állók: az élelmiszeripar és a fogyasztó. Ez a kifli pedig fityiszt mutat mindenkinek: adalékmentes, házi. Békebeli.

Vajas kifli, hozzávalók:
60 dkg liszt - nálam 40 dkg BL80-as kenyér liszt és 20 dkg rétes liszt, 12 dkg vaj, 3 dl teljes tej, 2,5 dkg élesztő, 2 csapott teáskanál só, 1 teáskanál cukor

A következő mondatokban olyan szavakat fogok használni, hogy langyos, futtatás, duplájára kelesztés, stb. Ha nem vagy (még) rutinos keltészta gyáros, akkor a puffancsnál írtam nagyon részletesen a kelt tészta készítésről, és a fonott kalács leírásánál találsz képeket a gyártási folyamatról, és persze leírást is mellékeltem. 

Az élesztőt megfuttatom a cukorral elkevert langyos tejben. A lisztet tálba szitálom, ráöntöm az élesztős tejet, a nagyon puha vajat, és hozzáadok még 1 deci tejet. Megsózom.
Elkezdem összedolgozni, a maradék tejből annyit adok még hozzá, hogy kemény maradjon a tészta, egyértelműen elváljon a tálam falától. 
Letakarom, egy órát kelesztem, addigra a duplájára kel.


A szépen megkelt tésztámat két cipóra választom, majd a deszkán addig  nyújtom, amíg csak tudom. Rugalmas, szinte gumis anyag, rá kell nehezednem a dologra. A centis vastagságnál feladom, tíz darabba vágom, a széleket lecsapom, azt majd a végén felhasználom. Nagyjából 5X5 centis darabok lettek, ha nagyobb kifliket szeretnél, vágj nagyobb darabokat. Akár a dupla széltét-hosszát is megcélozhatod.

Most egyenként kezelésbe veszem a négyzeteteket. Átmegyek újra rajtuk a nyújtófával, szinte papírlapot lapogatok belőlük, majd átlósan, szorosan feltekergetem a darabjaimat. Csücsköket is csinálok, azaz kissé összenyomkodom a hengerek végeit. Végül kifliket formálok, fogyóhold alakra hajlítom a munkadarabokat. A lemaradt darabkákat összegyúrom, nagyjából formára nyújtom, azokat is kiflivé formálom. A kenyér liszt - rétes liszt keverék azért jó, mert a darabok nem ragadnak, nyúlnak a deszkán. Így nem kell folyton lisztet adagolni pluszba, amitől túl kemény, száraz lenne a végtermékem.


Ebből a mennyiségből 24 kisebb kiflit kaptam. Egy sütőlap nem elég, kettőre rendezgetem, hagyok helyet a keléshez, dagadáshoz. Letakarom egy-egy vászonnal a sütőlapokat. Sütőpapír legyen alattuk :) Ha nincs, nagyon vékonyan ki kell vajazni, olajozni a tepsik alját. 

40 percet kelesztem a nyers formákat, majd sütés előtt megvizezem a kifliket. Erre rendszeresítettem egy pusszogtatót, ha nincs pont kéznél nálad, akkor ecsettel, langyos vízzel kend át a sütnivalód.

Légkeverésre állítom a sütőmet, bár nem vagyok oda ezért a módért, pontosabban igen, de inkább húsokat sütök így. Mivel két adagom van, kénytelen vagyok használni eme konyhai vívmányt. Hideg sütőbe teszem a sütőlapokat, az egyiket az alsó rácsra, a másikat két osztással fentebb. 190 fokra állítom a hőt, majd tíz perc elteltével megcserélem a sütőlapokat. 

Ha nincs légkeverésed, sebaj. Én egyszerűen csak igyekeztem a készítéssel. Állítsd 200 fokra, gázos esetben négyesre a hőfokot, várd meg, amíg bemelegszik a sütő. Sütheted egyszerre is, csak 5 percenként cseréljenek helyet a lapok, vagy külön. Úgy a legjobb: amíg az első cipónyi kifli sül, megformázod a második adagot.

Bobbi szokás szerint már a sütésnél kifigyelte, melyik a stipistopi darab. A legkövérebbek, naná. Mivel sós a kifli, nagyon édes lekvárral kicsit távol-keleties párosítás, de ha szereted a kesernyés narancslekvárt, az példának okáért ehhez a békebelihez nagyon megy. Vagy a zöldalma lekvárt is ajánlhatnám, de ahhoz kell Hugi, aki lerámolja érte az írek hiperjét: a dublini Tesco-ból hozta, ottalvós légikísérése mellékeseként. 
Jó, tegyél rá párizsit, az olyan igazi menzás cucc. Most fejtegethetném tovább persze, hogy mindenképpen békebeli legyen a felvágott. Egyszer majd, ha farmom is lesz, ígérem annak az adalékmentes elkészítési módját is megtanulom.










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése