Bobbi ma a menza (ebédlő) asztalon tanult. Igazság szerint kicsit tanultunk együtt, aztán egyedül hagytam, aztán megint mellé ültem. Hiába. Vannak tantárgyak, amivel úgy boldogul a legkönnyebben, ha intenzíven ott vagyok. Angol szavakat így tanul. Aztán mindig van egy "parcel", egy szó, amit sehogysenemtudmárvégremegjegyezni. Azon addig nyökögünk, vagy röhögünk, hogy aztán még is. Ez most az introduce volt. A parcel volt az első ilyen undok szó, valószínű nem is lesz belőle angol nyelvterületen postáskisasszony. Két együtt tanulós tantárgy között, amikor éppen boldogult egyedül, a konyha-nappali-ebédlő háromszögben, jelenlétileg támogattam, és ahogy lenni szokott, úgy gondoltam, éppen valami kavarós, felvigyázós süti elkészítésével is agyon csaphatnám az időm. Addig sem kérdezem, hogy "na hogy állsz?", ami belátom: irtó idegesítő. Közben megjött Hugi, betyárkodni a hűtőben és ahogy kell, hangosan jelezte : óóóóóó elfogyott a tiramisu.
Lapult még egy szűk kilónyi eper a hűtőben, amit az idei tiramisu második kiadásába nem tuszkoltam bele. Hála a két és fél kilós ládás kivitelnek, aminek nem tudok ellenállni. Na akkor, most feldolgozom a maradékot. De hogy? Helyből eszembe szembe jutott, hogy oh, csak lenne már itt az ideje a szedd magadnak, és a befőzésnek. Erről meg eszembe jutott a sült eperlekvár, na és ez volt az a pont, ahol már csak azt kellett megtalálni, hogy minek a tetején tudnék úgy lekvárt sütni, hogy azt süteménynek nevezzem. Kicsit lapozgattam amim van, kivágott lapokat, recepteket. Kerestem valami linzeres tésztát, rá pedig azt a sült túrós krémet, amit magában én száraznak gondolnék, cserébe pont jó lenne a sült eper alá.
Jó lett, de még milyen jó.
Sült epres - túrós linzertorta
ami kell hozzá:
a linzerlaphoz:
15 dkg sima liszt
1/2 teáskanál sütőpor
7 dkg vaj
7 dkg cukor
1 tojás
a túrókrémhez:
50 dkg tehéntúró
2 tojás
2,5 dl tejföl
5 dkg étkezési keményítő
3-4 evőkanál porcukor
a sült eperhez:
kb. 1 kg eper
1 dl nádcukor szirup, ha nincs:
2 evőkanál cukor
plusz 3 evőkanál cukor
A kapcsos, 28 centis tortaformámat kissé kikenem margarinnal. Az alját, és a karimáját is kibélelem sütőpapírral. Ha nem tenném, nem tudnám a végén rendesen elválasztani a finomságom a lemeztől. A tészta hozzávalóit, a lisztet, a sütőport, az enyhén felvert tojást, a cukrot, és a nagy lyukún lereszelt margarint összegyúrom. A lágy tésztának nagyjából a 2/3 részét cipóvá formálom, aztán akkorára nyújtom, mint a forma alja.
Én ezt úgy csinálom, hogy a cipót kissé meglisztezem, ráteszem a formára, és ott nyújtom, egyenesen rá. A széleknél a kezemmel segítek, óvatosan odatapogatom.
A maradék tésztához még egy evőkanál lisztet teszek, átgyúrom. Csinálok belőle 3 hengert, kilapítom, és a csattos forma, már rögzített pereméhez nyomkodom. A találkozásoknál egymásra teszem, és dolgozgatom a lapos oldalakat.
Előmelegített, 180 fokos sütőben, 12 percig sütöm a linzeres alapot.
Közben a krémhez elővett tojásfehérjét habbá verem, a sárgát a nagyobb tálban kicsit habosítom. A sárgára rakom a túrót, a tejfölt, a cukrot, majd a keményítővel az egészet jól elkeverem, végül egy fakanállal a fehér habot is beleforgatom.
A krémet a kész linzertésztára egyengetem, és 35 percig a sütőbe visszarakom.
Az epret kissé vastag szeletekre vagdosom. Egy tálba meglocsolom a sziruppal, kanalazok rá cukrot, és alaposan összerázom a gyümölcsöt. Hagyom, hogy kis levet engedjen. A szirup a sütőben sűrű lesz, a cukor pedig karamellizálódik. Lehet szirup nélkül is, de így sokkal jobb :)
Amikor már a túró összeállt, nem kell attól tartani, hogy csak bőröződött, és az eper alatt beszakad, kiveszem a sütőből a kétharmadig kész süteményem. Szépen rászórom az epret. A peremeknél jó hagyni egy szűk centit üresen. Amikor elrendeztem az epret, meglocsolgatom a cukros levével, és megbeszélem a formámmal, hogy nem teheti velem, hogy alul ereszteni fog. Ha már kapargattál ráégett cukros levet a sütőd aljáról, tudod miről beszélek.
Nagyjából 15 percet sütöm, majd egy lapáttal finoman lenyomkodom a megpuhult eperszemeket. Ettől kicsit oldalra csúsznak, kitöltik a formát, és jól összeállnak. Innentől még úgy 5-10 percet sütöm. Amikor az első szemek elkezdenek barnulni, készen vagyok.
Kiveszem a sütőből, és langyosra hűtöm. Ja. Így kéne. De ki tudja azt kivárni? Addig hagyom, amíg a formát már puszta kézzel is meg tudom fogni. Akkor lekapcsolom a szegőt, óvatosan lehúzom a papírt, és azonnal, gondolkodás nélkül felvágom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése