Okot találni arra, hogy süssek valami édeset, vagy sósat nem nehéz. Sütök, ha ünnep van, sütök, ha nincs, csak jól esne valami finomság, sütök, ha vendég jön, sütök, ha vendégségbe megyek, sütök, ha valakinek a közelemben édesség megvonási tünetei vannak, sütök, küldök, viszek, ha valakinek tőlem távol van ugyan az. Sütök, ha jó kedvem van, sütök akkor is, amikor nincs, és sütök úgy is, ha nincs is rá okom. Sütök, sokat, sokfélét. Sütök, de nem habzsolok. Megeszem én is az adagomat, mint ahogy a többiek, akik pont akkor, pont nálunk vannak. De ennyivel jól is vagyok. Nem eszem magam torkig süteménnyel, nem habzsolom le magam a sárga földig édessel. Eszem, mert szeretem és pont. Általában. De néha bizony ez nagyon nem így van. Van az az eset, amikor valami olyan készül, ami, hát nem is tudom, mit mondjak. Az én meghekkelt répatortám, na pont az a nem is tudom, mit mondjak. Ami azon egyszerű oknál fogva teremtődött, mert rendet raktam a kosaramban. Abban, amelyikben az ebből meg abból megmaradt hozzávalókat tartogatom. Gyanútlanul elkezdtem receptet keresni hozzájuk, de mivel nem találtam, több receptből és a fejemből összeraktam egyet. Alapvetően répatorta, csak nem úgy, hanem így, meg amúgy kevertem a hozzávalókat. Amikor elkészült, megkóstoltam, és éreztem, hogy ez kedvemre való falat. Nagyon a kedvemre való falat. Túlságosan az. Ettem, és ettem, és megint ettem, felkeltem és ettem, ettem szinte egész nap, és este pedig még mindig azt akartam. Éjszakára a gyomorrontás szélére ettem magam. Alig vártam, hogy elfogyjon, hogy most már ne is lássam, ne akarjam. Most leírom, hogy csináltam, és nagyon igyekszem magam lebeszélni arról, hogy utána rögvest megnézzem, van-e itthon esetleg még egy kis maradék ez meg az.
Ami kell hozzá:
12 dkg liszt, 15 dkg porcukor, 20 dkg margarin, 2 tojás, 10 dkg étcsokoládé, 8 dkg sárgarépa (2 közepes darab), 15-18 dkg aszalt gyümölcs (enyhén puha legyen), 8-10 dkg dió, 5-8 dkg kókuszreszelék, 1 teáskanál sütőpor (ez ötkerék fél csomagja), fél teáskanál fahéj
olaj, vagy olvasztott vaj a sütéshez
A tetejére kent krémhez:
15-20 dkg mascarpone sajt (vagy ahhoz hasonló krém), 12-15 dkg porcukor, 5 dkg vaj, vagy 1 dl tejszín, kókuszreszelék és darált dió díszítésnek
Bekapcsolom a sütőt, 180 fokra állítom. Ha gázsütőd van, ez a közepes fokozat. Ne légkeverj, tudod, az a sültekhez való funkció. A lisztet a nagyobb keverőtálba szitálom. Szitáld át, kell neki, hogy a zacskóban összetapadt apró szemek levegőt kapjanak, ha nincs szitád, megteszi egy nagyobbacska szűrő is. Beleszórók nagyjából 15 dkg porcukrot, egy fakanállal alaposan összekeverem a még száraz anyagot. Több cukort nem teszek, akármi is legyen a végeredmény. Nem szeretem agyoncukrozni a süteményeket, bármit sütök, ennél a pontnál minden receptnél mínuszba csalok. Most jön az étcsoki, abból baj nem lehet. Jól összetöröm a kosárkámban talált fél táblát, ami csak azért maradt meg, mert már az én ízlésemhez képest is túl keserű. Beleszórom a lisztes keverékbe. Ha nem szereted püfölni, vedd a reszelőd nagyobb lyukát, és úgy aprózd. Lényeg, hogy ne legyenek túl nagyok a darabkák. A tojásokat egy kicsi tálkában felverem, azt is a tálba öntöm, felolvasztom a margarint, é s a fele mennyiséget a tálba öntöm.
Én a mikróban olvasztok, ez esetben addig hagyom ott, amíg teljesen fel nem olvad. Ne tedd a keverékbe darabosan, mert lényeges, hogy lásd, mennyi egyebet vesz majd fel a tészta. Ne legyen se túl híg, se túl száraz a végeredmény. Most jön az ez és az az. Elsőként lereszelem a két közepes répát, a reszelőm kisebb lyukú felületén, a többihez adom, és jól összekeverem az egészet. Most tartok ott, hogy ez egy így egy répatorta lenne, kis túlzással persze. Nekem van egy zacskó aszalt szilvám, apróra vagdosom. Bármit használhatsz, ami gyümölcs és aszalt, az a lényeg, hogy ne legyen túl száraz. Jó bele szilva helyett akár füge, akár mazsola, akár meggy, vagy amid éppen van. Ha túl száraz az aszalt gyümölcsöd, forrázd le egy tálkában vízzel, hagyd állni egy fél órát, úgy hasznosítsd. A szilva megy a keverékbe, úgy 4 deka összezúzott dióval együtt, és hogy ne kelljen kidobni, beleszórok 3 evőkanál kókuszreszeléket is. Ha szilva, akkor fahéj is kell, egy fél teáskanál már megy is bele. A diót ne daráld apróra, mert önállósítja magát sütés közben, a benne lévő nehéz olaj esküdt ellensége a sütőpornak. Daráld nagyon durvára, vagy szórd egy vágódeszkára, és a nyújtófáddal zúzd darabokra. Ha van hozzá türelmed, az idő közben bemelegített sütőben kicsit meg is piríthatod a darabokat. Az enyém eleve pirított volt, úgy várta jobb sorsát egy papírzacskóban. Most már csak a maradék margarinnal kell a tésztámat olyanná lazítani, hogy még megálljon a fakanálon. Ehhez az állaghoz kell az olvasztott margarin másik fele. Nekem maradt annyit, amivel a tepsit, egy ecset segítségével kikenhetem. Összességében úgy 18 dkg margarin ment a tésztába, a maradék a tepsibe. A tepsi lehet kerek tortaforma, vagy szögletes bármilyen, csak kenés előtt szemre nézd össze a keveréket a tepsi méretével, gondolatban számold hozzá, hogy kissé emelkedni is fog a sütőben. Ha a tésztád elnyelte a margarinod, kend ki a tepsit, ahogy máskor szoktad. Az én formám egy 25X25 centis teflon alkalmatosság. Belelapátolom a tésztámat, egyenletesen elsimítom, és a sütő középére tolom. Fél órát hagyom sülni, akkor jó, ha szépen megpirult. Ha nem tudod eldönteni, hagyd fél órát, szúrd meg egy hústűvel, vagy zsákvarróval, ha nem marad a tűn ragacsos tészta, készen vagy. Most hagyom kihűlni.
Látom, hogy ez így száraz, kéne rá valami krém. Jó lehet hozzá simán flakonos tejszínhab is, ha nincs időd díszíteni, vagy ha szállítást vállaltál.Akkor csak kockázd fel a tésztát, aztán mindenki fúj a habból, amennyit akar. Nekem a szabályos répatorta tetődísze jut eszembe. Egy kisdoboz mascarpone sajtkrémet veszek elő, egy tálba kanalazom, hozzáadok porcukrot. A répatortákra szánt krémbe habosra kevert vajat szokás még tenni, de nekem az most túlzásnak tűnik, úgyhogy tejszínt habosítok, azzal lazítok. Közben eszembe jut a keksztekercsbe való kókuszos krém, úgyhogy kap még egy kis reszeléket, csak azért, persze, mert használatra jelentkezik a maradék a zacskóban. A teljesen kihűtött tésztára simítom a krémet, apróra darálom a maradék diót, azzal még megszórom. Várd meg, amíg hideg lesz a tészta, különben a krém bosszút áll rajtad. Nagyobb, úgy 6X6 centis kockákra vágom a kész finomságot, majd a négyzetekből háromszögeket szeletelek azokból. Tálra rendezem, és megkóstolom. Én az imént azon gondolkodtam, megkenjem-e az egész tésztát, nem fog-e megromlani a krém, mielőtt a süti elfogyna. Dehogy, előbb elfogyott, mint, hogy ez jogos kérdés lett volna.
Én a mikróban olvasztok, ez esetben addig hagyom ott, amíg teljesen fel nem olvad. Ne tedd a keverékbe darabosan, mert lényeges, hogy lásd, mennyi egyebet vesz majd fel a tészta. Ne legyen se túl híg, se túl száraz a végeredmény. Most jön az ez és az az. Elsőként lereszelem a két közepes répát, a reszelőm kisebb lyukú felületén, a többihez adom, és jól összekeverem az egészet. Most tartok ott, hogy ez egy így egy répatorta lenne, kis túlzással persze. Nekem van egy zacskó aszalt szilvám, apróra vagdosom. Bármit használhatsz, ami gyümölcs és aszalt, az a lényeg, hogy ne legyen túl száraz. Jó bele szilva helyett akár füge, akár mazsola, akár meggy, vagy amid éppen van. Ha túl száraz az aszalt gyümölcsöd, forrázd le egy tálkában vízzel, hagyd állni egy fél órát, úgy hasznosítsd. A szilva megy a keverékbe, úgy 4 deka összezúzott dióval együtt, és hogy ne kelljen kidobni, beleszórok 3 evőkanál kókuszreszeléket is. Ha szilva, akkor fahéj is kell, egy fél teáskanál már megy is bele. A diót ne daráld apróra, mert önállósítja magát sütés közben, a benne lévő nehéz olaj esküdt ellensége a sütőpornak. Daráld nagyon durvára, vagy szórd egy vágódeszkára, és a nyújtófáddal zúzd darabokra. Ha van hozzá türelmed, az idő közben bemelegített sütőben kicsit meg is piríthatod a darabokat. Az enyém eleve pirított volt, úgy várta jobb sorsát egy papírzacskóban. Most már csak a maradék margarinnal kell a tésztámat olyanná lazítani, hogy még megálljon a fakanálon. Ehhez az állaghoz kell az olvasztott margarin másik fele. Nekem maradt annyit, amivel a tepsit, egy ecset segítségével kikenhetem. Összességében úgy 18 dkg margarin ment a tésztába, a maradék a tepsibe. A tepsi lehet kerek tortaforma, vagy szögletes bármilyen, csak kenés előtt szemre nézd össze a keveréket a tepsi méretével, gondolatban számold hozzá, hogy kissé emelkedni is fog a sütőben. Ha a tésztád elnyelte a margarinod, kend ki a tepsit, ahogy máskor szoktad. Az én formám egy 25X25 centis teflon alkalmatosság. Belelapátolom a tésztámat, egyenletesen elsimítom, és a sütő középére tolom. Fél órát hagyom sülni, akkor jó, ha szépen megpirult. Ha nem tudod eldönteni, hagyd fél órát, szúrd meg egy hústűvel, vagy zsákvarróval, ha nem marad a tűn ragacsos tészta, készen vagy. Most hagyom kihűlni.
Látom, hogy ez így száraz, kéne rá valami krém. Jó lehet hozzá simán flakonos tejszínhab is, ha nincs időd díszíteni, vagy ha szállítást vállaltál.Akkor csak kockázd fel a tésztát, aztán mindenki fúj a habból, amennyit akar. Nekem a szabályos répatorta tetődísze jut eszembe. Egy kisdoboz mascarpone sajtkrémet veszek elő, egy tálba kanalazom, hozzáadok porcukrot. A répatortákra szánt krémbe habosra kevert vajat szokás még tenni, de nekem az most túlzásnak tűnik, úgyhogy tejszínt habosítok, azzal lazítok. Közben eszembe jut a keksztekercsbe való kókuszos krém, úgyhogy kap még egy kis reszeléket, csak azért, persze, mert használatra jelentkezik a maradék a zacskóban. A teljesen kihűtött tésztára simítom a krémet, apróra darálom a maradék diót, azzal még megszórom. Várd meg, amíg hideg lesz a tészta, különben a krém bosszút áll rajtad. Nagyobb, úgy 6X6 centis kockákra vágom a kész finomságot, majd a négyzetekből háromszögeket szeletelek azokból. Tálra rendezem, és megkóstolom. Én az imént azon gondolkodtam, megkenjem-e az egész tésztát, nem fog-e megromlani a krém, mielőtt a süti elfogyna. Dehogy, előbb elfogyott, mint, hogy ez jogos kérdés lett volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése