2011. július 9., szombat

Sör-mustáros karaj, fűszeres újburgonyával


Krumpli. Imádom. Mindegy hogy készül. Még simán sós vízben megfőzve is szeretem. Gimnazista koromban annyit ettem az olajban sütött változatot, hogy pont megunhattam volna. De nem tettem. Nyaranta azzal stresszeltem a szüleimet, hogy nem voltam hajlandó elmenni az ebédjegyes közösségi etetőbe, inkább sütöttem magamnak krumplit. Még a strandon is azt kértem. Nem is értem, hogy nem lett csömöröm tőle, de nem lett. Bármikor enném. Ez van.

A menzán viszont ritka az olajban pirított burgonya. Túlságosan magas a kalóriaszint, a tápérték pedig kérdőjeles. 

Helyette inkább egyben főzöm, majd sütöm a burgonyát. Kevés olajjal átkenegetve. Úgy jóval barátibb értékeket mutat. Főleg így készül az újburgonya, és hogy ne legyen vita, megy hozzá a hús is.

Annyira egyszerű elkészíteni, hogy egy hetet pihent ez a téma. Azon gondolkodtam, hogy ez recept-e, vagy nem lehet annak nevezni. No. Majd lesz valahogy :)




Tepsiben sütött mustáros karaj, újburgonyával, hozzávalók, 4-6 személyre:
 60-80 dkg rövidkaraj filé, 1,5 - 2 kg nagyjából egyforma nagyságú újburgonya, 1 közepes cukkini, 1 zöldpaprika, 1 nagyobb fej fokhagyma, 2 dl sütéshez szánt olíva olaj, 2 evőkanál sör-mustár (vagy bármilyen mustármagos keverék), zöldfűszer keverék, só



A krumplit beleborítom a mosogatóba, engedek rá vizet, majd alaposan lesikálom a szemeket. Egy főzőedénybe pakolom, engedek rá annyi vizet, hogy ellepje, egy evőkanálnyi sót teszek, lefedem, majd addig főzöm, amíg a kétágú húsvillával szúrva éppen puhának nem találom. Ez nagyjából húsz perc. Túlfőzni nem szabad, de keményen sem jó. Az egyben hagyott krumpli, még újonnan sem képes átfőni a sütőben, mint a hús.

Amíg fő, előkészítem a húst. Bő ujjnyi szeletekre vágom, kicsit megklopfolom, enyhén besózom. 


A krumpliról leöntöm a vizet, majd egy lukacsos gyümölcsmosóban annyira hagyom hűlni, hogy a héjához hozzá tudjak érni. Bal kezemmel felszúrok a húsvillára egyet, jobb kezemmel, egy kisebb kés segítségével, lehúzogatom a héját. Azonnal lejön, semmi kínlódás, sitty és sutty, megvagyok. Hagyhatod is rajta, semmi bajod nem lesz tőle, de ha igazán pirított darabokat szeretnél, küzdj meg érte.


Most jön a tepsibe rendezgetés: a tepsi alját kikenem olíva olajjal. Nem kell extra szűz. Az étolaj csak azért nem szerencsés, mert hamar ráég a tepsire, az olíva jobban bírja, az égett szag (és íz) így elmarad. A tepsi annál jobb, minél nagyobb, és minél alacsonyabb az oldala.





A hússzeleteket a tepsi közepére pakolom, jó szorosan egymáshoz. Sütés közben zsugorodnak, helyezkednek úgy is. A sör-mustárt egy kis tálkában egy evőkanálnyi olajjal elkeverem, majd a keveréket a hússzeleteken elosztom. A sör-mustár itthon is kapható, delikátesz üzletekben találsz. Az eredeti, ír típusban barna Guiness sör van, mustármaggal. Simán rakhatod bármilyen keverékkel, de magos legyen, a flakonos, hot -doghoz szánt mustárral nem ér készíteni :) A mustáros keverék gondoskodik róla, hogy a hús ne száradjon ki, mellesleg az íze sem utolsó.


A krumpliknak készítek egy olíva olajból és zöldfűszeres keverékből álló kenőkét. Egyenként átkenegetem őket, körberakom a tepsit az egészben hagyott szemekkel. Két krumpli közé állítok egy-egy vastagabbra szeletelt cukkinit, amit szintén megkenegetek kissé az olajos-fűszeres mártásommal. 


Szétszedek egy fej, zsenge fokhagymát. Pucolni nem kell, sütés után simán kipattannak a nem túl vastag héj mögül. Rakok még ide - oda egy-egy darabka paprikát.


Letakarom, csomagolom a tepsit alufóliával, ügyelek rá, hogy a pára most még a takarás alatt maradjon. 220 fokos sütőben egy fél órát párolom, majd leveszem a fóliát, újabb húsz percig pirítom a tepsibe halmozott mindenféle jót.

Ez a nyári változat, télen egészen más lesz ízre, ugyan ez. A krumpli héjasabb, a cukkini is más. De olyankor sem rossz. Ha nem szereted a disznóságokat, csirke, vagy pulyka húsát is pakolhatod. Lényeg: a mustárod legyen az, ami magos :)














A

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése