Nyár van, meleg van, Bobbi pedig nem van (nincs) itthon. Merthogy elindult éves, rendes, táborozós, csavargós, nagyszülőzős körútjára. Most írhatnám, hogy szünetel a menza, de ez túlzás lenne. Egyszerűen csak nyári nyitva tartás van. Nem kell minden nap időre a hűtőbe, asztalra varázsolni a főtt ételt, Bobbi- rendszer szerint előre tervezni. Vásárlásnál a "majd jó lesz valamire" elv szerint haladunk, így került a hűtőbe a ricotta túró. Közben Bobbi persze egy-két napra hazatér, akkor viszont mindig megmondja, mi legyen. Ennek itt is biztosan nyoma lesz :) Nyári menzás rend van tehát: este eszünk, könnyebbet. Rengeteg lecsót, felváltva olyan étkekkel, amit Bobbi miatt máskor nem nagyon készítenék. A paraj-sóska-spenót hármas például súlyosan tiltott, főleg ha hús sincs hozzá, békéltetőnek. A tetejébe rám mosolygott a zöldségesnél egy zsák tölteni való gombafej. Úgyhogy spontán összeházasítottam a zöldet, a lecsókörből maradt paradicsommal, és egyúttal a túrót is megmentettem a biztos romlástól.
Parajos ricottával töltött gombafejek, hozzávaló:
10-12 db nagyobb, tölteni szánt gomba, 25 dkg ricotta túró, 10 dkg natúr krémsajt, 1 tojás, 40 - 45 dkg paraj (nálam fagyasztott), 1 fej fokhagyma, 4-5 közepes paradicsom, 5-8 dkg vaj, 1 teáskanál őrölt szerecsendió, 1/2 teáskanál cayanne-i bors, vagy bármilyen bors őrlemény, kb. 1/2 dl sütéshez való olívaolaj, só
A parajt kiveszem a mélyhűtőből, majd egy tálba rakom, felengedem. Szabad a tál alá meleg vizet engedni, akkor gyorsabban megy. Az állaga úgy is enyhén lucskos lesz, ez már sokat nem ront a helyzeten. Kiengedés után, lazán átszűröm, lecsöpögtetem. Egy serpenyőben megmelegítem a vajat, szétzúzom a fokhagymát, kissé átpirítom, majd rápakolom a parajt, éppen csak átforgatom, megrottyantom, megsózom, egy tányérra szedem, félrerakom.
Amíg picit hűl a paraj, addig a gombafejeket hozom töltésre alkalmas állapotba. A "lábukat" kipattintom, majd kiskanállal óvatosan kikapargatom a már kissé kivénhedt spóralemezeket. A zsákon érlelt gomba, ha tölteni való méretre nő, hajlamos az öregedésre is. A feje laposodik, a lemezkék párolódás közben barna, kesernyés levet engednek. Jobb kitakarítani a fejükből, így több hely marad a tölteléknek. Végül a gombafejek héját is lehúzom, majd kimosom a használatra szánt darabokat.
Egy keverőtálba kissé felverem a tojást, hozzákeverem a ricottát, a krémsajtot, a parajnak nagyjából a felét, és még egy keveset :), majd a fűszereket, végül egy teáskanálnyi sót. Felkarikázom a paradicsomot, nagyjából fél centis szeleteket vágok.
Keresek egy olyan tepsit, amibe kényelmesen elférnek a gombafejek, nem szorongnak benne. Kiolajozom az alját, nem vastagon, csak úgy, hogy azért legyen benne az is. A gombafejeket kissé átsózom, majd telerakom a töltelékkel, berakosgatom a tepsibe. Mindegyik teli fej kap egy szelet paradicsomot, arra pedig kanalazok a maradék parajból.
A paradicsomok maradékát, főleg a gömbölyded végeket a gombák közé szóróm. Végül kap az egész díszes kompánia egy adag frissen őrölt borsot, majd lazán beterítem a tepsit egy darab alufóliával.
200 fokon, nulláról indítva, nagyjából fél órát párolom a vacsorát, végül a fólia nélkül még egy bő húsz percet pirítok. Amikor levettem a fóliát, úsztak a gombák a lében, azt ujjnyi vastagságig leöntöttem róluk.
Ez a könnyed, nyári menü köret is lehetne. Néhány szelet grillezett, lepirított csirkemell társaságában talán még Bobbi is bocsánatos bűnnek találná, ha parajjal töltött gombát, mint köretet adnék hozzá. Na majd ha itthon lesz, megkérdezem, hátha....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése